Megfelelő vastagságú és minőségű hőszigetelés alkalmazásával tetemes mennyiségű energiát és rezsiköltséget tudunk megtakarítani épületeink esetében a fűtési-hűtési energiafelhasználásból.
Miért is kell hőszigetelni?
Ismert tény hogy Magyarország energiafelhasználásában igen tetemes hányadot képvisel a lakossági energiafelhasználás (kb. 42-50%), mely télen elsődlegesen a földgázfogyasztásban (fűtés), nyáron pedig az elektromos áramfogyasztásban (hűtés) jelenik meg.
A lakossági energiafelhasználás 42-50%-ot képvisel az összes energiafelhasználásból, a közlekedés 30-32%-ot, az ipar pedig 18-28%-ot tesz ki.
Ha ezt a számot tovább bontjuk, megállapíthatjuk, hogy hűtésre és fűtésre kb. 64%-ot, világításra kb. 23%-ot, melegvíz előállításra kb. 5%-ot fordítunk, a fennmaradó 8%-ot pedig az egyéb energiafelhasználás (pl. szórakoztató elektronikai berendezések, stb.) adja.
A nyári elektromos áramfogyasztás jelentős része is gyakorlatilag (áttételesen) földgáz felhasználásunkat növeli, hiszen a hazai villamos energia előállítása egyre inkább a földgázra támaszkodik. Hazánknak jelenleg - az energiaellátás szempontjából - már-már létkérdés a földgáz biztosítása. Mivel a hazai kitermelés a fogyasztáshoz képest igen csekély, így hazánk import-függősége nagyon nagy, ezért nincs más út, csak energiahatékonyságunk növelése.
Ezt leghatékonyabb módon mi magunk (a lakosság), a végfelhasználás helyén tudjuk megvalósítani épületeinknél, lakásainknál!
Épületeink esetében a fűtési-hűtési energiafelhasználásból, megfelelő vastagságú és minőségű hőszigetelés alkalmazásával tetemes mennyiségű energiát és rezsiköltséget tudunk megtakarítani, mégpedig oly módon, hogy:
A hőszigetelés egyszeri beruházási költséget jelent és gyorsan megtérül!
Az energiakérdés az egész társadalmat érintő problémakör, amely magában foglalja az energiaipar, a különböző gazdasági ágazatok, a lakossági fogyasztás, a környezetvédelem és a politika ügyét is.
Az IEA felmérése szerint 2030-ra a világ energiafelhasználása a mostani energiafelhasználás 60 % -ával növekedhet meg. A fejlett országokban a jó és fejlett technológiáknak köszönhetően stagnálás várható, viszont a feltörekvő (fejlődő) országok (délkelet-ázsiai országok) energiaigényei a sokszorosára fognak dagadni.
A fosszilis energiahordozók túlsúlyának arányai a megújuló energiahordozókkal szemben szintén megmaradnak - még ha kis mértékben növekszik is a megújuló energiahordozók részaránya.
Ezért nagyon fontos:
A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelenlegi emberiség különböző szükségleteit, oly módon hogy az utánuk következő generációk számára is biztosítható lesz az ő szükségleteinek a kielégítése.
Az említett szükségletek kielégítésére természetesen a jelenlegi erőforrásokból használunk fel: nagy részben a fosszilis energiahordozókra támaszkodunk (szén, kőolaj, földgáz). Ezekről tudjuk, hogy a készletek végesek, magára a földi környezetre gyakorolt hatásuk pedig igencsak káros. Az Európai Unió összes energiatermelése messzemenően nem tudja kielégíteni az energiaigényeket. A két legfontosabb fosszilis energiahordozó a földgáz és a kőolaj -a felhasznált részarány eléri a 65 %-ot - és ezekből az energiahordozókból különösen magas az import aránya.
Az EPBD-Direktíva és a hazai rendeletek megszületése
Az Európai Unió 2002. december 16-án megalkotta és elfogadta a 91/2002/EK számú energetikai direktívát (EPBD), melyet 2003. január 4-től léptetett életbe. Ennek az EU-s direktívának a megszületését több kritérium is elősegítette. Ide tartozik a hatalmas EU-s energiafüggőség (kiszolgáltatottság), az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére való törekvés, a globális felmelegedés elleni védekezés (két utóbbi a Kiotói Jegyzőkönyvben vállaltak teljesítése is). Lényeges szempont volt a hosszútávú fenntarthatóság és környezetvédelem biztosítása is.
Egy felmérés alapján az EU-s „átlagépületek” felelősek az energiafelhasználás kb. 42 %-ért. Emellett a közlekedés 30 %-ot vesz igénybe, az ipar pedig 28 %-át használja fel az összes elfogyasztott energiának.
Meglévő épületeinket épületenergetikai szemlélettel kell korszerűsíteni-felújítani, új épületeinket pedig már eleve nagyon jó épületenergetikai minőségben szabad csak megépíteni.
Mindezekből kifolyólag hazánkban az EPBD - direktívával összhangban született meg a 7/2006. (V.24.) TNM rendelet, amely az épületek energetikai jellemzőinek a meghatározásával foglalkozik, valamint a 176/2008. (VI.30.) Kormányrendelet, amely az épületek energetikai jellemzőinek a tanúsításáról szól.
Ez a két jogszabály közvetlenül szabályozza az épületek hőtechnikai és energetikai követelményeit; a 7/2006. (V.24.) TNM alkalmazása a 2006. szeptember 1. után induló építési engedélyezési eljárásokban már kötelező volt.
A 176/2008. (VI.30.) Kormányrendelet alkalmazása 2009. január 1-jén lépett hatályba, de hatálybalépésekor a már meglévő épületek energetikai tanúsítása 2011. december 31-ig még önkéntes volt.
A 91/2002/EK energetikai direktívát az EU átdolgozta, kibővítette és 31/2010/EU néven megjelentette: ez a direktíva 2010. május 19-én lett kihirdetve és az egyes tagállamoknak legkésőbb 2012. július 9- ig kell átültetniük saját jogrendjükbe. Ez a direktíva gyakorlatilag egy 10 éves cselekvési tervet irányoz elő, ezen a 10 éven belül pedig 5 célt tűzött ki az egész EU számára, melyek a következők:
A direktíva az egyes tagállamokra bízza annak a megoldását, hogy a fenti követelményeket milyen módon teljesítik, de: „Minimum követelményeket” kell meghatározni az energiahatékonyság tekintetében, költségoptimalizáltan.
Meglévő épületek esetében is lényeges szempont az energiahatékony felújítás, így itt is teljesíteni kell a minimumkövetelményeket, amennyiben ez műszaki és gazdasági szempontból is megoldható.
Az épületgépészeti rendszerekre az egyes tagállamoknak rendszerkövetelményeket kell előírnia.
Az egész direktíva legkézzelfoghatóbb előírása az, hogy 2020. december 31- e után az új építésű épületeknek közel nulla energiaigényű épületeknek kell lenniük. Az állami épületek esetében azonban ez a határidő 2018. december 31- e.
Hazánkban a fent említett két jogszabályt átdolgozták 7/2006. (V.24.) TNM rendelet és a 176/2008. (VI.30.) Kormányrendelet), és új számon jelentek meg: a 7/2006. (V.24.) TNM Rendeletet a 40/2012 (VIII.13.) BM Rendelet módosítja és a 176/2008. (VI.30.) Kormány Rendeletet a 105/2012 (V.30.) Kormány Rendelet módosítja.
Mindezekből következik, hogy épületeink esetében a fűtési-hűtési energiafelhasználásból, megfelelő vastagságú és minőségű hőszigetelések alkalmazásával tetemes mennyiségű energiát és rezsiköltséget tudunk megtakarítani.
A fel nem használt energia a legolcsóbb energia!
Elkötelezettek vagyunk környezetünk és közös jövőnk iránt. Ezért…
… a kiváló minőségű hőszigetelő anyagok kínálatával csökkentjük a CO2 kibocsátást, így javítva az épületek energiafelhasználását
… termékeink környezetvédelmi mutatóinak folyamatos fejlesztésével csökkentjük az építési tevékenységekből adódó negatív környezeti hatásokat (50% újrahasznosított üveg, termék összenyomhatóság…)
… támogatjuk a Földünk védelmére irányuló erőfeszítéseket: az URSA tagja az „Isolons la terre contre CO2” szervezetnek, és együttműködünk a WWF-el is
… az NF PO1-010 szabvánnyal összhangban lévő Környezetvédelmi Terméknyilatkozatunkkal (EPD) mindenki számára átláthatóvá tesszük termékeink környezetre gyakorolt hatását
… termékeink minőségi és szigetelési tulajdonságait hivatalos és független intézmények hitelesítik (úgymint: ACERMI, EUCEB, Blue Angel…stb.)
Az URSA 2013-ban publikálta első fenntarthatósági jelentését (letölthető itt).
Amikor szigetelésről beszélünk, nem mindig jut eszünkbe, hogy a kész szerkezeteknek nemcsak hőtechnikailag, hanem akusztikai szempontból is meghatározott követelményeknek kell eleget tennie.
A belső válaszfalak és a lakáselválasztó falak megfelelő hangszigetelése azért fontos, hogy:
A normál emberi beszéd hangereje kb. 42-44 dB. Létezik magyar szabvány a belső térelhatároló szerkezetek akusztikai teljesítőképességének szabályozására – ám ezek a határértékek nem biztos, hogy mindenki egyéni igényeit lefedik. A gyakorlat azt mutatja, hogy válaszfalak vagy lakáselválasztó falak esetében ahhoz, hogy megteremtsük a lakók által igényelt akusztikai komfortminőséget, előfordulhat, hogy a szabványban megadott értéket „felül kell bírálni”, és magasabb léghang-gátlású szerkezetet építeni.
A szerelt jellegű szerkezeteknél a hangszigetelés működésének elve az, hogy az URSA ásványgyapot a légárammal szemben súrlódásos veszteséget hoz létre, a hanghullámok légáramok formájában jutnak a szerkezet belsejébe, melyet a szigetelőanyag hővé alakít, majd elnyeli.
Az URSA ásványgyapot termékekre jellemző a nagyon jó állékonyság és rugalmasság, melynek révén tetszőleges szerkezetű és magasságú gipszkarton válaszfalak hangszigetelő anyagaként alkalmazhatóak. Mivel méretük a bordaváz kiosztásához igazodik, könnyen beépíthetőek: a termék befeszül a tartóvázak közé. Fontos tényező az is, hogy éghetőség szempontjából a legmagasabb A1-es, nem éghető kategóriába tartoznak.
Annak érdekében, hogy a lakó mind a belső téri áthallásoktól, mind pedig az utcazajok beszűrődésétől védve legyen, kiemelt fontosságú már a tervezésnél, hogy az elhelyezendő szigetelőanyagot ne csak a hővezetési tényező alapján válasszuk ki, hanem súlyozottan vegyük figyelembe a termék hangelnyelési tényezőjét is.
A nem kasírozott URSA ásványgyapot termékek A1 tűzvédelmi minősítéssel rendelkeznek. Ez a kategória azt jelenti, hogy ezek a termékek nem tűzveszélyesek, mert nem éghetők, tűz hatására nem csepegnek és nem fejlesztenek füstöt.
Minőség és innováció
Az URSA termékek márkaneve már önmagában is garantálja a minőséget. Minőségbiztosítási részlegünk keményen dolgozik azon, hogy biztosítsa termékünk legszigorúbb szabványoknak való megfelelőségét. Minden gyárunk rendelkezik ISO 9000 minőségi tanúsítvánnyal, garantálva a teljes termék-előállítási procedúra magas színvonalát. Szigetelőanyagaink mindegyike a hatóságok által bevizsgált, és CE tanúsítvánnyal rendelkező termék.
Ami jó, az mindig lehet még jobb!
Kutató-fejlesztő részlegünk és globális partnerhálózatunk segítségével arra törekszünk, hogy az URSA termékeit még jobbá tegyük: a fő célok közül kiemelkedő helyen áll az energiatakarékosság növelése és a környezetszennyezés csökkentése. Ez a folyamatos kutatómunka biztosítja, hogy termékeink a technológiailag legfejlettebbek, környezeti szempontból legbiztonságosabbak, és legköltséghatékonyabbak közé tartoznak.
Az URSA elkötelezett a környezeti fenntarthatóság iránt, és fenntartható szigetelőanyag termékeivel sikeresen járul hozzá fenntartható épületek építéséhez.Az URSA termékei kiemelkedő szerepet játszanak az épület teljes életciklusa folyamán az energia-megtakarítási törekvések elérésében, továbbá a CO2 kibocsátás egyensúlyának fenntartásában.
A beltéri levegő komfortja
Az URSA környezet iránti elkötelezettségének köszönhetően az URSA termékek kiérdemelték a “Blauer Engel”(“Blue Angel” – “Kék Angyal”) minősítést, mivel produktumaink jelentősen hozzájárulhatnak a beltéri légminőség javításához nagyon alacsony károsanyag-kibocsátásukkal.
http://www.blauer-engel.de/en/index.php
(angol nyelvű oldal)
Az Eurofins "Beltéri levegő komfort" terméktanúsítvány egy innovatív eszköz, amely megmutatja a legszigorúbb károsanyag-kibocsátásra vonatkozó követelményeknek való megfelelést, minden idevonatkozó európai specifikáció alapján, két szinten is: A standard szint: "Beltéri levegő komfort – tanúsított termék" mutatja a termék kibocsátásának megfelelését minden, az Európai Unió által kiadott szabályozással kapcsolatosan.
A magasabb szint: "Beltéri levegő komfort GOLD (arany fokozat) – tanúsított termék" mutatja a termék kibocsátásának megfelelését minden további, termékkörre szabott, gyakorlatilag a vállalat által önkéntesen pluszban vállalt tesztnek is (öko-cimkék és egyéb EU specifikációk). Az URSA kereskedelmi forgalomban levő termékei a kettő közül a “GOLD”, azaz a magasabb szintű tanúsítvánnyal rendelkeznek.
http://www.eurofins.com/product-testing-services.aspx
(angol nyelvű oldal)
Fenntartható termék
Az URSA sikeresen bekerült ebbe a különlegesen magas kategóriába is – amely nem minden gyártónak sikerül.
Ez a kategória – Ecomaterial Absolute – a legmagasabb öko-standard rang Oroszországban az ökológia szempontból “tiszta” termékekre vonatkozóan. Ez a tanúsítvány igazolja, hogy az URSA ásványgyapot termékek különösen ajánlottak újépítésű és felújítandó épületekhez akár a lakószektorban, akár a közszférában – még bölcsődék, óvodák, iskolák és egészségügyi intézmények esetében is.
Környezetbarát Termék Deklaráció
“Fiches de Déclaration Environnementales et Sanitaires (FDES) des Produits de construction” – ez egy francia séma a Környezetbarát Termék Deklarációk generációjára vonatkozóan. Számos URSA termék rendelkezik ezzel a minősítéssel – az ezt igazoló dokumentumok a nyilvánosság számára is hozzáférhetők.
http://www.inies.fr/
(francia nyelvű oldal)
A Környezetbarát Termék Deklaráció séma a német szabályozási rendszerben az “IBU” (“Institut für Bauen und Umwelt”) minőségbiztosítási rendszernek felel meg. Az URSA termékek ennek a sémának megfelelően kerültek bevizsgálásra.
http://bau-umwelt.de/hp545/Daemmstoffe.htm
(német nyelvű oldal)
A “DAPc”, azaz a “Declaració Ambiental de Productes de Construcció Environmental” egy a spanyol szabályozásoknak megfelelő Környezetbarát Termék Deklarációs rendszer. Az URSA termékek ezen séma alapján is bevizsgálásra kerültek, nagyon pozitív eredménnyel.
http://www.csostenible.net/index.php/ca/productes#
(spanyol nyelvű oldal)
Az Európai Környezetbarát Termék Deklarációs rendszer III. típusa - “European Environmental Product Declaration (“European EPD”) TYPE III – az új EN 15804 szabványnak felel meg. Az URSA büszke arra, hogy termékeivel európai szinten elsőként teljesítette az ezen szabályozásban foglalt követelményeket.
Innovatív termékek
Az URSA Csoportot a német BAKA innovációs díjra is jelölték, amely PureOne ásványgyapot termékünk iránti magas szintű elismerés.
Egy független elbíráló szervezet értékelte ezt a fejlesztési megoldást innovatív szempontokból: a tervezés minősége, a részletek kidolgozásának minősége az építkezések során törtnő gyakorlati alkalmazásban, a műszaki alkalmazhatóság, a környezeti hatások, az energiatakarékossági tényező az anyag használata során és gyártása során is egyaránt, a költséghatékonyság, és a sokrétű felhasználhatóság.
Az URSA PureOne terméke ismét bebizonyította a fentiekre vonatkozóan csúcsminőségét.
Tesztek bizonyítják, hogy az URSA ásványgyapot termékek magasan megfelelnek a fenntarthatósági követelményeknek összetételük alapján, amely főleg homok, újrahasznosított üveg és vízbázisú kötőanyag (amely utóbbi kizárólag vízpárát bocsát ki a gyártás során). A funkcióra megfelelően kiválasztott URSA ásványgyapot termék beépítésével, a teljes használati ciklus végére a gyártásba fektetett energiának akár 200-600-szorosát is megtakaríthatjuk - mivel teljesen újrahasznosítható termékről beszélünk.
Egy független szakértőkből álló tábla egy igen hosszú tesztsorozattal vizsgálta be a bemutatott URSA termékeket, és eredményeinkkel hitelesen bebizonyítottuk termékeink környezetbarát voltát. Az URSA megkapta a “Zielona Marka” (“Green Brand” – “Zöld Márka”) innovációs lengyel tanúsítványt is.
Vásárlói elismerés
URSA büszke, hogy rendelkezik a "Trophée de la Maison" díjjal is. Független végfelhasználók értékelték termékeinket és használatbavételüket "élő tesztek" során.
A szervező egy kvalifikált vásárlói központ volt, mely a sajtótól, a kereskedőktől vagy a szakmai szervezetektől teljes mértékben függetlenül fejti ki tevékenységét. Az évente végzett több mint 30,000 teszttel, ez a minőségfelmérést végző fogyasztói központ áll a vezető helyen Franciaországban. 1997 óta ők azok, akik “közvetítik a hangját” a legfontosabb közönségnek, akik termékeink minőségéről és értékéről hivatottak ítélni.
Az URSA ásványgyapotok jelentős részben ásványi alapú összetevőkből, főleg homokból és újrahasznosított üvegből, mészkőből, bazaltból, dolomitból és földpátból készülnek. Ezek a nyersanyagok rendelkezésre állnak a jövőben is elegendő mennyiségben. A nyersanyagokat összeolvasztják egy 1200 Celsius fokos kemencében és kis mennyiségben (körülbelül 5%) ragasztóanyagot permeteznek rá a termék stabilizálása érdekében.
URSA PUREONE termékeinknél egy környezetbarát akril vízbázisú kötőanyagot használunk, amely nem tartalmaz mesterséges színezéket, sem szerves összetevőket.
Az extrudált polisztirol keményhab szigetelőanyagokat úgy gyártjuk, ahogy azt a legújabb technológia is megköveteli. URSA XPS termékeinket kizárólag CO2 felhasználásával habosítjuk, mindenféle hajtóanyag (FCKW, HFCKW, HFKW) kizárásával.
